Vág, Páli, Rábasebes községek humánegészségügyi ellátásának története

Orvosok névsora időrendi sorrendben

Dr. Bencze József 1945-ben fél éven át
Dr. Péczely Béla 1951. november – 1956. július
Dr. Németh József 1956. augusztus – 1963. december
Dr. Sági Béla 1963. december – 1967. december
Dr. Szűts Ervin 1967. december – 1974. augusztus
Dr. Gerber István 1974. december – 1982. június 1.
Dr. Pálfi Károly 1983. március 1. – 1984. március 1.
Dr. Bácskai István 1984. június 15. – 1987. november 1.
Dr. Kollár Gábor 1988. június 1. – 1991. június 1.
Dr. Tittel Andor 1991. augusztus-

Demográfiai adatok a régmúltból

Erre vonatkozóan adatokat elsősorban Németh Imre Vág története c. könyvében találtam. Az alábbiakban szemelvényeket bemutatva próbálom meg érzékeltetni az egymást követoő korokra jellemző állapotokat:

„…Vág, mint régi árpádkori határvédő állomás, rábavédő, szekercés népe talán azonos leszármazású a szomszédos árpási besenyőkkel” (31. old.).
„Vág az évezredfordulón senkié, a favágók földje. Első bírtokosai a királyi favágókból nemesemberekké lett Vághyak, mint nevüket írták: Waághyak (11. old.).
„1116 után a német veszedelem megszünte után érdemeikért kérték vagy kapták nemességüket a régi királyi vitézek” (Kálmán királytól- a szerk.) (11. old.).
„1715 és 1720. évi statisztika szerint Vágnak lakói földesurak, nemesek és 19 jobbágycsaládjuk volt.”

Lakosság szám

A plébánia alapító oklevele szerint 1784-ben 441, ebből 117 gyermek, illetve kiskorú (34. old.).
„Fényes Elek földrajzának adatai szerint:
1836-ban 661 (Nagyvágon 543, Kisvágon 125, Ragyogón 13)
1877-ben 1143
1910-ben 1210
1918-ban 1232
1931-ben 1191 lelket állapít meg” (34. old.).

Születések

„Vág község a páli plebániához tartozott. A páli plebánia anyakönyve 1690 évtől kezdődik. 1690-től Vágra átlag évente 5-10 keresztelés esik. Kivétel az 1718, 1723 esztendő mikor 13, az 1730, 1731, 1756 és 61. midon 16, illetve 17 születés van bejegyezve.” (32. old.)
A születések száma 1920 óta 45-50 közötti.

Halálozás

„A vági plebánia legelső 1787-ből származó anyakönyvi adatai szerint 1787-től 1806-ig feltunően nagy a gyeremekhalandóság.
1787-ben 35 halálozás történt, ebből 25 gyermek,
1789-ben 21 halálozás, ebből 13 gyermek,
1792-ben 26, ebből 20 gyermek,
1793-ban 30, ebből 24 gyermek,
1805-ben 37, ebből 16 gyermek.
A gyermekhalandóság okául az anyakönyvbe be van jegyezve: angina, frenesis, variola. Legtöbb gyermek pár órás vagy hetes korban halt meg. A legtöbb gyerekhalál a tavaszi hónapokra esik. Feltunő, hogy 1793 augusztusában frenesisben és variolában nyolc gyermek halt meg.” (32. old.)

A lakosság alkattani illetve psycho-somatikus jellemzése

„a lakosság jellemzésére különösebb testi vagy szellemi vonást nem hozhatok fel. Testalkatukat nézve inkább zömök, újabban úgy a férfi, mint a női nemnél bizonyos elsatnyulás észlelhető, ami a táplálkozás hiányosságaira vall. Testi nyomorék, hülye, vagy görvkóros elvétve fordul elő, pedig teljesen a Rába partján laknak, a kútvíz igen megérzi a Rába áradását vagy apadását. Szellemi tulajdonsága sem válik ki az átlagból. Általában szelíd, nyájas, az öregebbje veleszületett hajlamánál fogva erős tekintélytisztelő, ezt még a régi jobbágyvilágból hozta, a fiatalabbján már fájdalmasan érezhető a túlságba vitt szabadosság, függetlenség, nyegle, faragatlan, főleg a városban huzamosabb ideig tartozkodók tüntetnek ezzel a fogyatékossággal. A magyar paraszt hibái is kiütnek: az urak iránt bizalmatlan, azelőtt, kitől akár anyagilag, akár erkölcsileg függ, még saját kárán is meghunyászkodó, fizetni nem szeret, a százados jobbágysors és cselédélet elszoktatta őket a nagylelkűségtől. Általában józan, dolgos, nem leleményes, de szorgalmas és lelkiismeretes. Erkölcsös, vadházasság, kicsapongás elvétve fordul elő. Olvasni szeret, de pénzt könyvért, újságért nem szívesen ad. Újabban már sem tudás, sem szokás nem köti hitéhez.” (36-37. old.)

Közelmúlt

A második világháborút követőévekben a környező községek orvosai látták el e falu betegeit. Állandó, felszerelt orvosi rendelő nem volt, hol a Ladányi kúrián, hol a Pusztai Zoltán házában, hol az orvosi lakássá minősített volt kántortanítói lak egyik szobájában folyt a „rendelés”.

Jelen

Vág község 1951-ben lett egészségügyi körzetközpont és azóta is folyamatosan az. Azóta a körzethez tartozik Páli és Rábasebes községek lakossága is. A múlt rendszerből egy negyven éve épített 20 négyzetméteres betegellátóból és egy 14 négyzetméteres váróból álló, a kilencvenes évek elejére teljesen leromlott állapotú, repedezett falú, hulló vakolatos, megsüllyedt padozatú, beázott, olajkályhás fűtésű orvosi rendelőt örököltünk. Az áldatlan viszonyok miatt az 1992-ben megválasztott háziorvos, Dr. Tittel Andor kezdeményezésére az ÁNTSZ Csornai Intézetének főorvosa, Dr. Gelencsér Gyula ellenőrzést tartott és felszólította az önkormányzatot, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet a fenti körülmények megszüntetésére. Pálffy Attila polgármester beadványára a Képviselőtestület elhatározta a kor elvárásainak megfelelő körülményeket biztosítandó az intézmény teljes felújítását, tartalmi korszerűsítését. Az épület első pazar verzióját a győri Hoppál Dezso építész tervezte, ami sajnos a megígért kormánytámogatás elmaradása miatt nem épülhetett meg. Az átépítési munkálatok végül is szintén Dr. Tittel Andor koncepciója alapján, de mind tartalmi, mind formai és nagyságrendi szempontból egyszerűbb, szerényebb változatban Dani Tibor ép. üzemmérnök által készített tervek szerint 1992. október 29-én elkezdődtek, és 1993. májusában fejeződtek be. Az ünnepélyes felavatás, valamint a beszentelés - amit Vaszari Ferenc kanonok végzett -, és amin részt vett többek között Dr. Bajtay András megyei tisztifőorvos és Dr. Andréka Bertalan államtitkár úr is - Karácsonykor történt. A rendelő szelleméhez szervesen illeszkedő és az úgynevezett „beauty therapy”-t gyakorlatban is megvalósító, a rendelő várótermében kialakított Rábaparti Kisgaléria első kiállítója Ughy István erdélyi származású, ma Pápán élő festőművész volt.

Ma az intézmény a következő helyiségekbol áll: egy orvosi rendelő, egy kezelő, egy multifunkcionális helység (amely alkalmas fogászati-, fizikotherápiás célú, gyógytornára és betegmegfigyeloként való használatra is), egy váró, amelyben, mint már előbb említettem az állandó tárlat működik és amelyben az audio-vizuális komplexum segítségével, várakozási idő alatt tetszés szerinti relaxációval (rádiózás, zenehallgatás, tévézés, videozás) vagy egészségre neveléssel (oktató filmek) tölthetik idejüket a várakozó betegek, és amiben rövidesen a helyi egészségugy történetét bemutató emléksarkot is átadjuk, no meg a szokásos mellékhelyiségekből (toilette, kazánház, raktár, garázs, pince).

Tevékenység

Már 1992-tol a lakosság kedvezőtlen demográfiai struktúrája miatt a betegkényelmi szempontok figyelembevételével igyekeztem átszervezni a betegellátást.
Az alapellátás mellett ezért biztosítottunk lehetőséget a belgyógyászati- és fogászati szakrendeléshez, a fizikotherápiához, az önkormányzat kérésemre ezért szervezte meg a heti háromszori ingyenes betegszállítást laboratóriumi, roentgen és ambuláns szakvizsgálatokra a csornai Margit Kórház-Rendelőintézetbe, valamint ezért vállaltuk egy kézigyógyszertár működtetését is.
Mindezekből személyi kapacitás és időhiány miatt két év után meg kellett szüntetnünk a fizikotherápiát, később a fogorvosnő problémái miatt elsorvadt a fogászati ellátás, majd a betegek helytelen magatartása miatt a betegszállítást szüntette meg az önkormányzat.
Megmaradt:
• a háziorvosi tevékenység a kompetencia lista szerint,
• a kézigyógyszertár Vágon és Páliban,
• a belgyógyászati járóbeteg szakellátásból néhány tétel, amelyek inkább a háziorvosi és belgyógyászati szakmák határán lévő tevékenységek.

Egyes ellátások elsorvadásával párhuzamosan az informatika tíz évvel ezelotti „berobbanása” és folyamatos jelenléte a háziorvosi munkában új követelményeket támasztott mindnyájunkkal szemben. Indoklás nélkül is tudja minden háziorvos, hogy ennek a kihívásnak csak igen nehezen lehetett megfelelni, különösen itt vidéken, de sikerült, olyannyira hogy ma már a számítógép nélkül a rendelőben teljesen megbénul minden tevékenység. Ennek következtében a hardver-szoftver hálózatok folyamatos, hibátlan működtetése ma már egy teljes munkaerőt igényel. Így jelent meg az orvosi alapellátás szintjén a stábban egy új és nélkülözhetetlen tag, az informatikus.

A stáb tagjai
Dr. Tittel Andor belgyógyász szakorvos- háziorvos,
Vámosné Tömböly Judit szakápoló,
Tittel Kamilla orvosasszisztens,
ifj. Tittel Andor informatikus,

Életrajzi adatok

Dr. Tittel Andor

1945. június 2-án születtem Budapesten.

Gyermek- és ifjúkoromat Székelyföldön, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen töltöttem. A Bolyai Farkas Liceumban érettségiztem 1963-ban és a Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem Általánosorvosi Karán szereztem orvosi diplomát 1969-ben. Fél évig Moldvában, három évig csángóvidéken a Gyimesekben, öt évig a Parajd központú Sóvidéken körzetorvosként dolgoztam.

A belgyógyász szakvizsgát Bukarestben tettem le 1981-ben, egy éves kolozsvári, másfél éves csíkszeredai és fél éves bukaresti tanulmányok, klinikai gyakorlatok után. Két évig a Székelyudvarhelyi Városi Kórház országos érdekeltségű Parajdi Pulmonológiai Részlegének voltam vezetoje. 1983-ban telepedtem vissza családommal együtt Magyarországra. Adonyban hét évig voltam körzetorvos, majd Bicskén két évig csoportvezető belgyógyász főorvos. Tizenkét éve vagyok vállalkozó háziorvos.

A Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, két éven át Bicskén, majd két cikluson át, 2002-ig Vágon önkormányzati képviselő, négy éven át a MOK Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete Érdekvédelmi Bizottságának tagja voltam. Mára minden közéleti tevékenységem megszüntettem és jelenleg kizárólag a betegellátás gyakorlásával és egyes ezzel kapcsolatos elméleti témákkal foglalkozom. Az Irányított Betegellátási Modell keretében számos analízist, tanulmányt készítettem, amelyek egy része a honlap „Tanulmányok” menüpontjában olvasható.